✦Saját témákJog · Technológia · Kriptoeszközök
6,3 milliárd dollár húsz perc alatthogyan lophatnak kriptót a titkos kulcs megszerzése nélkül?
Egy aláírás lehet érvényes, az átutalás mégis jogosulatlan. Hogyan tűnhetett el 6,3 milliárd dollár a Binance-ről a titkos kulcsok megszerzése nélkül, és ki viseli a kárt?
Közérthető jogi és technikai háttér
2026. október 29-én példátlan méretű támadás érte a Binance kriptotőzsdét. A TRM Labs blokklánc-elemző cég szerint mintegy 6,36 milliárd dollárnyi kriptoeszközt mozgattak ki tíz különböző hálózaton, nagyrészt húsz perc alatt. A Binance körülbelül 6,3 milliárd dolláros érintettséget ismert el, és október 30-án arról tájékoztatott, hogy partnereivel közel 3 milliárd dollárnyi eszközt sikerült befagyasztania. A támadás körülményeit még vizsgálják.
A történet legérdekesebb kérdése nem is az összeg, hanem az, hogyan lehetett ilyen sok pénzt elutalni, miközben a Binance állítása szerint nincs bizonyíték arra, hogy a tárcák titkos kulcsai kiszivárogtak volna.
Mit jelent a blokklánc, a tárca és a kétféle kulcs?
A blokklánc leegyszerűsítve egy sok résztvevő által ellenőrzött digitális nyilvántartás. A kriptoeszközök nem a telefonunkon vagy a számítógépünkön „laknak”: az egyenlegek és az átutalások a hálózat nyilvántartásában szerepelnek. A kriptotárca valójában az ezekhez való hozzáférést és a tranzakciók jóváhagyását biztosító eszköz vagy alkalmazás.
Ehhez rendszerint két matematikailag összetartozó kulcs tartozik. A nyilvános kulcs megosztható adat, amellyel egy digitális aláírás ellenőrizhető; ebből képezhető a fogadáshoz használt kriptocím. Ez a cím hasonlít egy bankszámlaszámhoz: megadhatjuk annak, akitől pénzt várunk. A titkos kulcs (privát kulcs) ezzel szemben olyan, mint egy kizárólag nálunk lévő digitális aláíró eszköz. Ezzel lehet a saját címünkről induló műveleteket aláírni. A nyilvános kulcsból a titkos kulcs a gyakorlatban nem számítható vissza.
Fontos különbség: a sok tárcánál kapott 12–24 szavas helyreállító kifejezés (seed phrase) nem maga a nyilvános kulcs, hanem olyan biztonsági mentés, amelyből a titkos kulcsok újra előállíthatók. Aki ezt megszerzi, jellemzően hozzáférhet a tárca vagyonához. Egy központi kriptotőzsdén viszont a kulcsokat többnyire maga a szolgáltató kezeli az ügyfelek helyett.
Nyilvános kulcs és cím
Megosztható. A címet, mint egy bankszámlaszámot, megadhatjuk annak, akitől pénzt várunk.
MegoszthatóTitkos kulcs
Digitális aláíró eszköz: ezzel lehet a saját címről induló műveleteket aláírni.
Soha ne add kiHelyreállító kifejezés
Biztonsági mentés, amelyből a titkos kulcsok újra előállíthatók. Aki megszerzi, jellemzően hozzáfér a vagyonhoz.
Soha ne add kiA kulcsokat Ön őrzi. A felelősség is az Öné: ha a kulcs vagy a helyreállító kifejezés elvész, a hozzáférés is elveszhet.
Hogyan lehet lopni, ha a titkos kulcsot nem szerezték meg?
A kulcsot nem feltétlenül kell ellopni: elég lehet elérni, hogy az azt biztonságosan őrző rendszer a támadó kérésére írjon alá. Képzeljünk el egy bankot, ahol a csaló nem lopja el az aláírási jogosultságot igazoló eszközt, hanem megtéveszti a belső ügyintézési rendszert, és az szabályosnak látszó, ám valójában jogosulatlan átutalást hagy jóvá. A blokklánc a megfelelő digitális aláírást felismeri, de azt önmagában nem tudja megállapítani, hogy az ügylet mögött valódi ügyfélakarat áll-e.
Mit lát a blokklánc?
- 1KérésAz ügyfél utalást kér
- 2Aláíró rendszerA tőzsde rendszere aláírja
- 3Digitális aláírás✓ érvényes
- 4BlokkláncJóváhagyja
Valódi ügyfélakarat✓ van
A blokklánc ezt látja?✗ nem
A Binance előzetesen egy DevOps-mérnök kompromittált laptopját nevezte meg lehetséges belépési pontként. A DevOps a szoftverek működtetését és informatikai infrastruktúráját támogató terület. A vállalat később jelezte, hogy további támadási pontokat is talált; ezért nem helyes az egész incidenst egyetlen laptop feltörésére visszavezetni.
A TRM Labs elemzése szerint az Ethereum-hálózaton a támadó egy EIP-7702 nevű funkciót is kihasznált. Ez lehetővé teszi, hogy egy tárca előre aláírt felhatalmazással egy blokkláncon futó programra – úgynevezett okosszerződésre – bízza bizonyos műveleteinek végrehajtását. Itt ötven előre aláírt engedély közül egy érvényesnek bizonyult, és a támadóhoz kötött program később nagy összegű átutalásokat indított. Más hálózatokon is érvényes aláírással ellátott utalások történtek. Ez arra utal, hogy a támadó hozzáférhetett a tőzsde tranzakciókat aláíró infrastruktúrájához, de a végleges műszaki ok még nem ismert.
EIP-7702 · előre aláírt engedélyek
0 / 50 ellenőrizve
1 érvényes engedély
A támadóhoz kötött program nagy összegű átutalásokat indít
Ha minden átutalás látható, miért nem veszik vissza a pénzt?
A nyilvános blokkláncon többnyire követhető, melyik címről hová került egy eszköz, de a cím önmagában nem árulja el, ki áll mögötte. Ráadásul egy véglegesen jóváhagyott tranzakciót rendszerint nem lehet egyszerűen visszavonni. A nyomozók ezért a látható pénzmozgásokat tőzsdei ügyféladatokkal és más bizonyítékokkal kapcsolják össze.
Bizonyos stabilcoinok – például az USDT és az USDC – kibocsátói meghatározott címeken korlátozhatják a tokenek további mozgatását. A bitcoin és az ether esetében nincs hasonló központi kibocsátó, aki a teljes hálózaton befagyaszthatná az eszközöket. A befagyasztás ugyanakkor még nem azonos a vagyon tényleges visszaszerzésével.
❄Befagyasztható
USDTUSDC
Egyes stabilcoinok kibocsátói meghatározott címeken korlátozhatják a tokenek további mozgatását.
→Nincs központi kibocsátó
BTCETH
Nincs, aki a teljes hálózaton befagyaszthatná az eszközöket.
- Követhető melyik címről hová került
- Nem látszik ki áll a cím mögött
- Nem vonható vissza egyszerűen a jóváhagyott tranzakció
Ki viseli a veszteséget?
A Binance azt vállalta, hogy a veszteségeket saját forrásaiból és a SAFU nevű ügyfélvédelmi alapjából fedezi. Ez azonban a szolgáltató vállalása, nem állami kártalanítási garancia. A kriptoeszközökre általában nem terjed ki sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) szokásos védelme.
Az Európai Unió MiCA-rendelete a hatálya alá tartozó, ügyfelek részére kriptoeszköz-letétkezelést végző szolgáltatók felelősségéről is rendelkezik: a 75. cikk (8) bekezdése szerint felelősek az ügyfél kriptoeszközének elvesztéséért, ha azt nekik betudható esemény okozta, az elvesztéskori piaci értékig. Hogy ez egy konkrét ügyfél és szolgáltató jogviszonyában alkalmazható-e, külön vizsgálatot igényel.
Ki fizet, ha eltűnik a kripto?
- Binance-vállalásSaját források és a SAFU ügyfélvédelmi alapA szolgáltató vállalása – nem állami garanciaVállalás
- OBAOrszágos Betétbiztosítási AlapA kriptoeszközökre általában nem terjed kiÁltalában nem
- BevaBefektető-védelmi AlapA kriptoeszközökre általában nem terjed kiÁltalában nem
- MiCA 75. cikk (8)Kriptoeszköz-letétkezelő felelősségeHa az elvesztést neki betudható esemény okozta, az elvesztéskori piaci értékig – az alkalmazhatóság külön vizsgálatot igényelFeltételes
Mit érdemes ebből megjegyezni?
A digitális aláírás érvényessége nem ugyanaz, mint az átutalás jogszerűsége. A tárca titkos kulcsát és a helyreállító kifejezést soha nem szabad másnak megadni; a tőzsdei fiókot erős, lehetőleg adathalászatnak ellenálló kétlépcsős azonosítással érdemes védeni. Nagyobb összegeknél mérlegelhető a saját, hardveres tárca használata is – azzal együtt, hogy ilyenkor a kulcsok megőrzésének felelőssége az ügyfélé.
A Binance-eset tanulsága tehát nem az, hogy a blokklánc „feltörhetetlen”, vagy éppen az, hogy használhatatlan. Hanem az, hogy egy technikailag hibátlanul aláírt tranzakció mögött is állhat súlyosan kompromittált informatikai folyamat.
Források és ellenőrizhetőség
- Binance – Security Incident Update, 2026. 10. 30.
- TRM Labs – a Binance-incidens blokklánc-elemzése, 2026. 10. 29.
- Ethereum.org – kulcsok, címek és digitális aláírások
- ESMA – MiCA-rendelet, 75. cikk
- MNB / ESMA – a kriptoeszközök fogyasztói kockázatairól
A cikk a 2026. október 30-án nyilvánosan elérhető információk alapján készült. Az incidens okait és a vagyon visszaszerzését érintő vizsgálatok folyamatban vannak.

