Saját témákJog · Technológia · Kriptoeszközök

6,3 milliárd dollár húsz perc alatthogyan lophatnak kriptót a titkos kulcs megszerzése nélkül?

Egy aláírás lehet érvényes, az átutalás mégis jogosulatlan. Hogyan tűnhetett el 6,3 milliárd dollár a Binance-ről a titkos kulcsok megszerzése nélkül, és ki viseli a kárt?

Közérthető jogi és technikai háttér

Dr. Mezei-Rácz János4 perc olvasás

← Összes cikk

2026. október 29-én példátlan méretű támadás érte a Binance kriptotőzsdét. A TRM Labs blokklánc-elemző cég szerint mintegy 6,36 milliárd dollárnyi kriptoeszközt mozgattak ki tíz különböző hálózaton, nagyrészt húsz perc alatt. A Binance körülbelül 6,3 milliárd dolláros érintettséget ismert el, és október 30-án arról tájékoztatott, hogy partnereivel közel 3 milliárd dollárnyi eszközt sikerült befagyasztania. A támadás körülményeit még vizsgálják.

A történet legérdekesebb kérdése nem is az összeg, hanem az, hogyan lehetett ilyen sok pénzt elutalni, miközben a Binance állítása szerint nincs bizonyíték arra, hogy a tárcák titkos kulcsai kiszivárogtak volna.

Mit jelent a blokklánc, a tárca és a kétféle kulcs?

A blokklánc leegyszerűsítve egy sok résztvevő által ellenőrzött digitális nyilvántartás. A kriptoeszközök nem a telefonunkon vagy a számítógépünkön „laknak”: az egyenlegek és az átutalások a hálózat nyilvántartásában szerepelnek. A kriptotárca valójában az ezekhez való hozzáférést és a tranzakciók jóváhagyását biztosító eszköz vagy alkalmazás.

Ehhez rendszerint két matematikailag összetartozó kulcs tartozik. A nyilvános kulcs megosztható adat, amellyel egy digitális aláírás ellenőrizhető; ebből képezhető a fogadáshoz használt kriptocím. Ez a cím hasonlít egy bankszámlaszámhoz: megadhatjuk annak, akitől pénzt várunk. A titkos kulcs (privát kulcs) ezzel szemben olyan, mint egy kizárólag nálunk lévő digitális aláíró eszköz. Ezzel lehet a saját címünkről induló műveleteket aláírni. A nyilvános kulcsból a titkos kulcs a gyakorlatban nem számítható vissza.

Fontos különbség: a sok tárcánál kapott 12–24 szavas helyreállító kifejezés (seed phrase) nem maga a nyilvános kulcs, hanem olyan biztonsági mentés, amelyből a titkos kulcsok újra előállíthatók. Aki ezt megszerzi, jellemzően hozzáférhet a tárca vagyonához. Egy központi kriptotőzsdén viszont a kulcsokat többnyire maga a szolgáltató kezeli az ügyfelek helyett.

Nyilvános kulcs és cím

Megosztható. A címet, mint egy bankszámlaszámot, megadhatjuk annak, akitől pénzt várunk.

Megosztható

Titkos kulcs

Digitális aláíró eszköz: ezzel lehet a saját címről induló műveleteket aláírni.

Soha ne add ki

Helyreállító kifejezés

Biztonsági mentés, amelyből a titkos kulcsok újra előállíthatók. Aki megszerzi, jellemzően hozzáfér a vagyonhoz.

Soha ne add ki

A kulcsokat Ön őrzi. A felelősség is az Öné: ha a kulcs vagy a helyreállító kifejezés elvész, a hozzáférés is elveszhet.

A cikk szövege alapján, egyszerűsítve.

Hogyan lehet lopni, ha a titkos kulcsot nem szerezték meg?

A kulcsot nem feltétlenül kell ellopni: elég lehet elérni, hogy az azt biztonságosan őrző rendszer a támadó kérésére írjon alá. Képzeljünk el egy bankot, ahol a csaló nem lopja el az aláírási jogosultságot igazoló eszközt, hanem megtéveszti a belső ügyintézési rendszert, és az szabályosnak látszó, ám valójában jogosulatlan átutalást hagy jóvá. A blokklánc a megfelelő digitális aláírást felismeri, de azt önmagában nem tudja megállapítani, hogy az ügylet mögött valódi ügyfélakarat áll-e.

Mit lát a blokklánc?

  1. 1KérésAz ügyfél utalást kér
  2. 2Aláíró rendszerA tőzsde rendszere aláírja
  3. 3Digitális aláírás✓ érvényes
  4. 4BlokkláncJóváhagyja

Valódi ügyfélakarat✓ van

A blokklánc ezt látja?✗ nem

A cikk banki hasonlata alapján, egyszerűsítve: a blokklánc az aláírást ellenőrzi, az ügylet mögötti szándékot nem.

A Binance előzetesen egy DevOps-mérnök kompromittált laptopját nevezte meg lehetséges belépési pontként. A DevOps a szoftverek működtetését és informatikai infrastruktúráját támogató terület. A vállalat később jelezte, hogy további támadási pontokat is talált; ezért nem helyes az egész incidenst egyetlen laptop feltörésére visszavezetni.

A TRM Labs elemzése szerint az Ethereum-hálózaton a támadó egy EIP-7702 nevű funkciót is kihasznált. Ez lehetővé teszi, hogy egy tárca előre aláírt felhatalmazással egy blokkláncon futó programra – úgynevezett okosszerződésre – bízza bizonyos műveleteinek végrehajtását. Itt ötven előre aláírt engedély közül egy érvényesnek bizonyult, és a támadóhoz kötött program később nagy összegű átutalásokat indított. Más hálózatokon is érvényes aláírással ellátott utalások történtek. Ez arra utal, hogy a támadó hozzáférhetett a tőzsde tranzakciókat aláíró infrastruktúrájához, de a végleges műszaki ok még nem ismert.

EIP-7702 · előre aláírt engedélyek

0 / 50 ellenőrizve

1 érvényes engedély

A támadóhoz kötött program nagy összegű átutalásokat indít

Szemléltetés a TRM Labs leírása alapján: ötven előre aláírt engedélyből egy bizonyult érvényesnek. Az érvényes engedély helye a rácson jelképes.

Ha minden átutalás látható, miért nem veszik vissza a pénzt?

A nyilvános blokkláncon többnyire követhető, melyik címről hová került egy eszköz, de a cím önmagában nem árulja el, ki áll mögötte. Ráadásul egy véglegesen jóváhagyott tranzakciót rendszerint nem lehet egyszerűen visszavonni. A nyomozók ezért a látható pénzmozgásokat tőzsdei ügyféladatokkal és más bizonyítékokkal kapcsolják össze.

Bizonyos stabilcoinok – például az USDT és az USDC – kibocsátói meghatározott címeken korlátozhatják a tokenek további mozgatását. A bitcoin és az ether esetében nincs hasonló központi kibocsátó, aki a teljes hálózaton befagyaszthatná az eszközöket. A befagyasztás ugyanakkor még nem azonos a vagyon tényleges visszaszerzésével.

Érintett és befagyasztott eszközök (a Binance október 30-i közlése)

Érintett≈ 6,3 mrd $
Befagyasztva≈ 3 mrd $

⚠ A befagyasztás még nem azonos a vagyon tényleges visszaszerzésével.

❄Befagyasztható

USDTUSDC

Egyes stabilcoinok kibocsátói meghatározott címeken korlátozhatják a tokenek további mozgatását.

→Nincs központi kibocsátó

BTCETH

Nincs, aki a teljes hálózaton befagyaszthatná az eszközöket.

  • Követhető melyik címről hová került
  • Nem látszik ki áll a cím mögött
  • Nem vonható vissza egyszerűen a jóváhagyott tranzakció

Ki viseli a veszteséget?

A Binance azt vállalta, hogy a veszteségeket saját forrásaiból és a SAFU nevű ügyfélvédelmi alapjából fedezi. Ez azonban a szolgáltató vállalása, nem állami kártalanítási garancia. A kriptoeszközökre általában nem terjed ki sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) szokásos védelme.

Az Európai Unió MiCA-rendelete a hatálya alá tartozó, ügyfelek részére kriptoeszköz-letétkezelést végző szolgáltatók felelősségéről is rendelkezik: a 75. cikk (8) bekezdése szerint felelősek az ügyfél kriptoeszközének elvesztéséért, ha azt nekik betudható esemény okozta, az elvesztéskori piaci értékig. Hogy ez egy konkrét ügyfél és szolgáltató jogviszonyában alkalmazható-e, külön vizsgálatot igényel.

Ki fizet, ha eltűnik a kripto?

  • Binance-vállalásSaját források és a SAFU ügyfélvédelmi alapA szolgáltató vállalása – nem állami garanciaVállalás
  • OBAOrszágos Betétbiztosítási AlapA kriptoeszközökre általában nem terjed kiÁltalában nem
  • BevaBefektető-védelmi AlapA kriptoeszközökre általában nem terjed kiÁltalában nem
  • MiCA 75. cikk (8)Kriptoeszköz-letétkezelő felelősségeHa az elvesztést neki betudható esemény okozta, az elvesztéskori piaci értékig – az alkalmazhatóság külön vizsgálatot igényelFeltételes
A cikk szövege alapján, egyszerűsítve. A konkrét jogviszonyban a szerződés és a szolgáltató szabályozási státusza dönt.

Mit érdemes ebből megjegyezni?

A digitális aláírás érvényessége nem ugyanaz, mint az átutalás jogszerűsége. A tárca titkos kulcsát és a helyreállító kifejezést soha nem szabad másnak megadni; a tőzsdei fiókot erős, lehetőleg adathalászatnak ellenálló kétlépcsős azonosítással érdemes védeni. Nagyobb összegeknél mérlegelhető a saját, hardveres tárca használata is – azzal együtt, hogy ilyenkor a kulcsok megőrzésének felelőssége az ügyfélé.

A Binance-eset tanulsága tehát nem az, hogy a blokklánc „feltörhetetlen”, vagy éppen az, hogy használhatatlan. Hanem az, hogy egy technikailag hibátlanul aláírt tranzakció mögött is állhat súlyosan kompromittált informatikai folyamat.

Források és ellenőrizhetőség

  1. Binance – Security Incident Update, 2026. 10. 30.
  2. TRM Labs – a Binance-incidens blokklánc-elemzése, 2026. 10. 29.
  3. Ethereum.org – kulcsok, címek és digitális aláírások
  4. ESMA – MiCA-rendelet, 75. cikk
  5. MNB / ESMA – a kriptoeszközök fogyasztói kockázatairól

A cikk a 2026. október 30-án nyilvánosan elérhető információk alapján készült. Az incidens okait és a vagyon visszaszerzését érintő vizsgálatok folyamatban vannak.

Ügyvédi segítség

Jogi segítségre van szüksége?

Ha bármilyen jogi ügyben ügyvédi segítségre vagy tanácsra van szüksége, keressen bizalommal e-mailben vagy telefonon.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben a körülmények ismeretében adható megalapozott vélemény.

Szerző

Dr. Mezei-Rácz János, ügyvéd, LL.M.

Budapesti ügyvéd, a Mondano Legal alapító partnere, ingatlanjogi szakjogász, pénzügyi jogi szakjogász.

mondano.legal